Az alvás titkai

A kérdés teljes megértéséhez és megválaszolásához az alváskutatók az EEG-t (=Elektroencephalogramm). Ez a készülék képes mérni az agyban található idegsejtek frekvenciáját, ami aszerint változik, hogy ébren vagyunk vagy éppen alszunk. Még alvás közben is folyamatosan, meghatározott ritmusban változik ez az érték.

 

Az 5 alvási fázis

Alvásunk az első fázisban a legfelületesebb és a negyedik fázisban a legmélyebb. Az ötödik fázis különbözik a leginkább a többitől: ez az un. REM-fázis (Rapid Eye Movement) –az álomfázis, ahol gyors szemmozgások mellett a nagyagyban hiperaktívan működő idegsejtek lövellnek jelzéseket alkalmanként intenzívebb ritmusban, mint az ébrenlét idején.

A legtöbb testrészünk a REM-fázisban aktiválásra kerül: a vérnyomás emelkedik, a légzés ritmusa gyorsabban változik, éppen úgy, mint a szívritmus.

Minden éjszaka ez az öt alvási fázis váltogatja egymást (lásd: diagramm. Mindent együttvéve éjjeli pihenésünk mintegy egynegyedét töltjük el a REM-fázisban gyors szemmozgás és színes álmok közepette.

A REM-fázis alkalmas egyébként a leginkább a felébredésre, mivel agyunk ebben a fázisban van a leginkább aktiválva. Aki ezzel ellentétben mégis inkább egy meghatározott időpontban a vekkert válassza, minden valószínűség szerint nehezebben ébred majd és rosszabb hangulatban indul a napja. Mivel az alvás egy egészen jól meghatározható séma szerint épül fel, Prof. Dr. Jürgen Zulley egyetemi tanár, pszichológus, a regensburgi egyetem alvás-egészségügyi központjának professzora az javasolja, hogy ébredésünket lehetőség szerint az elalvástól számított 5,5, vagy 7 vagy még inkább 8,5 órával későbbre időzítsük. Így jó esélyek nyílnak, hogy a pihetnető REM-fázisból, vidámabban, kipihentebben ébredünk.

 

 

Minden embernek ugyanaz a mennyiségű alvás szükséges?

Nem egészen. Az európai átlagalvók az adatok szerint ca. 23,04 h-kor mennek aludni és 6,18 h-kor ébrednek ca. 7 órás alvás után. Ez így az optimális érték, mivel statisztikailag a napi órát alvók élnek a leghosszabb ideig.

Kis számban természetesen előfordulnak ötórás, illetve tízórás átlagalvók is, akiknek alvásigénye lényegesen eltér az átlagtól. Alapvetően azonban kimondható: ha valaki eddigi alvási szokásainak eredményével elégedett, akkor nem érdemes változtatni rajta. „négy órának elégnek kell, hogy legyen“, nyilatkozza Prof. Jürgen Zulley. A pihenés értékét nem az alvás hossza fogja meghatározni, hanem a mélyalvási fázis minősége.

Az egyéni alvási igény megállapításának legegyszerűbb módja talán a szabadság alatt kínálkozik, amikor is csörgőóra nélkül mindenki kénye-kedve szerint lustálkodhat. Ez alatt a két-három hét alatt valóban kitapasztalhatjuk belső óránk igazi ritmusát. 

 

Kavargó hormonok

Amíg egyes testi funkciók nyugszanak mások éppen a tetőpontjukat érik el. Ehhez bizonyos hormonok kiválasztódása szükségeltetik, a legfontosabb ezek közül talán a Melatonin, vagy más néven alvási hormon, ami gyakorlatilag az elalvás és az ébredés ritmusfelelőse lesz. Ahogy sötétedni kezd az agyban Melatonin kezd termelődni.

 

 

A Melatonin

A Melatonin nyugtat meg minket, hogy a különlegesen stresszelt sejtelemeken a megfelelő „restauráció” végbe mehessen. Melatoni nélkül fáradtak és levertek lennénk, továbbá sokkal fogékonyabbak volnánk minden betegséggel és allergiával szemben. A melatonin tulajdonképpen a mi vészfékünk. Óvja és védi szívünket és vigyáz arra, hogy legalább éjszaka jussunk egy kis pihenéshez. De vigyázat! A Melatonin rendkívül fényérzékeny: ahogyan fényt érzékel a szem, továbbítja az információt és a tobozmirigyben leáll a melatonin termelés. Túl sok fény tehát a hálószobában, televízió vagy nem megfelelő elsötétítés a Melatonin kiválasztódás, továbbá az éjszakai sejtregeneráció rovására megy.

Az ébresztő hormon

Meg kell említenünk továbbá az un. ébresztőhormonokat is, akik a sejtek újraépítéséért felelősek, a regenerálódásért, illetve magáért az ébredésért.

Kortisol

A körülbelüli biológiai éjfélt követően, olyan hajnali 3 óra felé a mellékvese elkezd Kortisolt termelni. Működését és hatását tekintve a Melatonin ellen dolgozik: célja, hogy a szervezetet felkészítse az ébredésre. Kortisol-t más néven stressz-hormonnak is nevezik, ébredéskor van a legnagyobb koncentrációban jelen a vérben. A túlzott Kortison termelés egyébiránt éppen olyan káros hatásokkal járhat, mint bármilyen másik megbedegedés.